Rekviem az elődeinkért

Az általam vezetett „kunszentmártoni csengedi hímzőkör” 2019.április 23-án, húsvét utáni kedden egy rendkívüli emlékülést tartott a József Attila könyvtár aulájában.

 

A visszaemlékezést HEGEDŰS KRISZTIÁN  néprajzos-múzeológus tartotta,

a kiállítás anyagát bemutatta: ORSZÁG LÁSZLÓ Népművészet Mestere, a csoport vezetője,

tekerőlanton közreműködött BALLA TIBOR népzenész.

 

      Az aktualitást egyik elemét az adta, hogy 1239 húsvét hétfőn IV. Béla király bebocsátást engedett a kunoknak, akiket az Alföld, Maros – Tisza folyó által határolt területre telepítette le. Ennek az eseménynek az egyik hozadéka lett „Martonfalava- Kunmárton- Kunszentmárton” település létrejötte, mely a mai napig megtartotta a kun elnevezést. Ez az esemény 780 éve történt!

      Az aktualitás második eleme, hogy – az évszázadok viharában a török megszállás után a településünk és környéke is elnéptelenedett –a Jászapátiak 1718-19-ben kezdték meg a „szentmárton-puszta” benépesítését.  Így jött létre egy katolikus vallású jásztelepülés a kunságban, megtartva annak kun jellegét, és erre a 300 éve történt eseményre is most emlékezünk.

       A „Csengedi hímzőkör” a kun elődeink előtti tiszteletadás jegyében a „kunhímzés” mintaelemeinek felhasználásával, a korábbi években készített kollekciójából kiállított néhány darabot. A teljes mintaállomány és az archív darabok fotói a „Kunok hímzett virága” című könyvben megtalálható.

       Ugyancsak a kiállítás része a „jászkun hímzés” bemutatása, mely a helybeli szűcsökre emlékezve készült el az 1985-ös években.  Kunszentmártonban, az 1850-es években több mint 150 szűcs élt és dolgozott, akik jászok, kunok és beolvadt családtagok voltak, de hímzett bundákat, subákat készítettek.  A kunszentmártoni szűcsökre emlékezve készült ez a hímzéstípus, mely rendkívül kedvelt a hímzők körében.

Az elődeinkre emlékezve, nem hagyható ki szecesszió idején élt és alkotott műfazekas mesterünk, Bozsik Kálmán.  A Bozsik hagyaték feldolgozására épült a csengedi hímzőkör létrehozása 2002-ben, majd a “csengedi színes hímzés” életre keltése. A szecesszió virágainak textilre történő adaptálása szintén egy sikertörténet lett, mivel a néprajzi gyűjtőpályázaton az új hímzőmód kialakulásának dokumentálása „kiváló minősítést” kapott, valamint 2015-ben a „Milánói Világkiállításon” kiállításra került, de készült és 2010-ben felszentelésre került a helyi katolikus egyház egyrészére egy teljes templom-belső textil garnitúra is.

Köszönet illeti a hímzőkör minden tagját a hosszú évek munkájáért, amivel lehetővé tették e különleges megemlékezés megvalósítását a nívós kiállítási anyaguk bemutatásával.  Méltó tiszteletadás volt az elődeink emléke előtt.

 

 

 

Megjegyzés: 

  • A kiállítás 2019. április 23- május 4-ig látogatható.
  • A kiállítás vitrin tárolójában megtekinthető a „Csengedi könyvek” sorozat eddig megjelent három könyve a „Magyarországi fehérhímzések” a „Kunok hímzett virága” és a „Lószőrből ékszer” című könyv.

-A requiem (latin) a tridenti liturgiában az elhunyt lelkekért mondott szentmise, vagyis gyászmise volt. Requiemnek nevezik, mivel e szóval kezdődik. 

  • Requiem aeternam dona = örök nyugalomra, „requiescant in pace”= „Nyugodj békében”

A kiállítás képei megtalálhatók:  https://www.facebook.com/laszlo.orszag.963